Névadónkról

    Az életmű


    Móra Ferenc költőként kezdte pályáját. A Könyves könyv (1920) addigi verseinek szűk válogatása, utána alig írt verset. 1905-1923 között az Én Újságom c. gyermeklap álneveken író munkatársa lett.
     
    Ifjúsági regényei sok kiadást értek meg (Rab ember fiai, 1908; Csilicsali Csalavári Csalavér, 1913; Kincskereső kisködmön, 1917). A gyermekkori események mély nyomot hagytak benne, s ezt később írásaiban is elmeséli. Ezekről az évekről a Kincskereső kisködmön című regényében olvashatunk a legtöbbet.
     
    Tárcáinak első gyűjteményében (Georgikon, 1925) a szegedi tanyavilág természeti és népéleti élményeinek ihletésében fogant írásait adta ki. 1927-ben Ének a búzamezőkről c. regényének két kötetét adták ki. A Véreim a parasztéletből, a Beszélgetés a ferde toronnyal (ennek változata a Vasúti kaland, 1928) itáliai élményeiből táplálkozik, a Sokféle és a Nádi hegedű című könyvei a legjellemzőbb műfaját, a vegyes tárgyú művelődéstörténeti tárcát képviselték.
     
    Önéletrajzi írásait a Daru utcától a Móra Ferenc utcáig (1934) c. kötet foglalta egybe. A Parasztjaim (1935) és a Göröngykeresés (1935) a falusi és a kisvárosi szegénység életéből merít. A Vadember és családja (1935) az unokáiról szóló érzelmes históriákat gyűjti össze.
     
    Első regényének (A festő halála, 1922) ötletét barátja tragikus halála adta, de a komor címet a kedélyes Négy apának egy leánya címre változtta, mert elkanyarodott a valóságos eseményektől. Az önéletrajzi elemekben gazdag és a regényírás módszerét is kifigurázó mesteri szövésű cselekményben tragédia és irónia is vegyül. Az 1924-ben írott, de csak 1949-ben kiadott Hannibál föltámasztása keserű szatíra a Horty-korszak első éveiről. Ebből készült Fábri Zoltán Hannibál tanár úr c. filmje. Az Aranykoporsó (1932) Diocletianus császár korában játszódó, de némi áttétellel Ferenc József császárra is alkalmazható történelmi regény.
     
    Írásművészetének nagy értéke az élőbeszéd közvetlenségéval ható szép magyar nyelve. Kitűnő meseszövésű, bölcs humorú és az élőbeszédhez közeli stílusú elbeszéléseiben és regényeiben mély együttérzéssel ábrázolta a parasztság nehéz sorsát. Ironikus elemeket sem nélkülöző publicisztikai írásaiban szépítgetés nélkül mutatta be és ítélte el a társadalmi igazságtalanságokat és visszásságokat. Többnyire gyermekkori élményeit feldolgozó ifjúsági művei a magyar ifjúsági irodalom klasszikus alkotásaivá válnak. Műveit több nyelvre is lefordították. Múzeumigazgatóként is jelentős munkássága: több ásatást kezdeményezett és támogatott, minden korból értékes leletekkel gyarapította múzeumát.
     
    Hallhatatlan íróink közül senki nem nevezhető annyira a gyermekek írójának, mint ő.

    1879. július 19. Született Kiskunfélegyházán, az egykori Szarvas, a mai Móra Ferenc u. 19. sz. házban.
    1895. július 14. Megjelent első verse a Félegyházi Hírlapban (Mi édes volt ... )
    1897. június 11. Érettségit tett és szeptembertől egyetemre jár Budapesten.
    1900. április 28. Felsőlövőn tanít.
    1901. Földrajz-természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett.
    1902. május 1. A Szegedi Napló munkatársa lett.
    1902. július 14. Házasságot köt Walleshausen Ilonával (1880-1953)
    1903. július 12. Panka lánya születése.
    1904. november 28. A Somogyi-Könyvtár és Városi Múzeum munkatársa
    1907. október Régészként első ásatása Csókán, ahol európai hírű kőkori telepet tárt fel.
    1913. július 22. Meghalt édesapja, Móra Márton szűcsmester
    1913. október 1. A Szegedi Naplő főszerkesztője lett.
    1915. december 18. A Petőfi Társaság tagjává választották.
    1917. július 11. Tömörkény István utódaként a Somogyi-Könyvtár és a Városi Múzeum igazgatójává választották.
    1918. november 2. A szegedi közgyűlésben a népköztársaság kikiáltását indítványozta.
    1919. április 1. Megjelenik Mementó című vezércikke a Szegedi Naplóban, ezt követően lemondásra kényszerült a Napló főszerkesztői tisztéről.
    1922. október 26. Megjelenik első tárcája a Világban: Dankó Pista
    1924. augusztus 6. Meghalt édesanyja, Juhász Anna kenyérsütő
    1925. május 21. Unokája, Vésztis Ferenc, "a Vadember" születése.
    1927. április 25. Az Ének a búzamezőkről előszavának kelte.
    1927. december 28. Félegyháza díszpolgárává választotta.
    1931. március 12. Unokája, Vészits Márta (Mötyő) születése.
    1931. október elejétől betegeskedett majd novemberben és decemberben egy hónapot a balatonfüredi szanatóriumban töltött.
    1932. április 25. Szerzői estje a Zeneakadémián.
    1932. június 20. Balatonföldváron kezdte írni az Aranykoporsó című regényét.
    1932. december 3. Díszdoktorrá avatása, és az Aranykoporsó első példányának átadása az egyetemnek.
    1933. február 2. Sopronban tartott előadást; utána érezte először fájdalmas betegségének tüneteit.
    1933. július 2. Öt hétig volt gyógykezelésen Karlsbadban (Karlovy Vary). Augusztusban megműtötték.
    1934. január 20. A szegedi ipartestület küldöttsége köszöntette "a nemzeti szolgálómestert".
    1934. február 4. Megjelent utolsó tárcája (Szeretném megnyugosztani azt a szegény Spenglert). Az utolsó interjút adta.
    1934. február 8. Reggel 7 óra után 5 perccel meghalt...

    Készült az EUSAN Informatikai és Tanácsadó Kft támogatásával
    az eUPark rendszerében